Jelentkezés az egotörés tanfolyamra:
hamsovszkizsuzsanna@gmail.com
06 20 420 16 28
Csak szenvedünk, szenvedünk…
Robotpilótaszerűen hajtjuk végre a cselekedeteinket.
Önként és dalolva ismételjük az önbüntető, önkínzó programjainkat.
Amíg tudatlanul, felelőtlenül éljük az életünket, engedve a háttérben húzódó negatív energiáknak, addig csupán saját sorsunk játékszerei vagyunk, mint a falevél a szélben.
Amíg másokra mutogatva, másokat hibáztatva, a vélt könnyebb utat választva éljük az életünket, addig eszünkbe sem jut, hogy ez nem törvényszerű, hogy így legyen.
Elhisszük, hogy mi különbek vagyunk másoknál, mert mi elindultunk a megoldás útján. Beálltunk különböző tanítók és gyógyítók mögé, hogy végre ráleljünk a titokra.
Ekkor sajnos még mindig csak az egonkat etetjük információkkal, de gyakorlatilag az üres köreinket futjuk, s kábítjuk magunkat.
Ugyanis mindaddig, amíg a felelősséget magunkon kívül lévő emberek vállára helyezzük, átadjuk tanítók és gyógyítók kezébe, addig nem viselkedünk különbül, mint amikor a szomszéd tanácsának hatására cselekszünk.
Ezekkel a pótcselekvésekkel nyugtatjuk magunkat, hogy mi minden tőlünk telhetőt megtettünk.
Ez majdnem igaz is.
Egy azonban biztos, hogy jól elfáradtunk és közben egy jó adag pénztől is megszabadultunk, s a végén nem látjuk a fától az erdőt.
Van egy rossz hírem, ez még mindig nem az igazi döntés volt.
Ugyanis az igazi döntés a felelősség irányában különbözik az önkábítástól.
Tehát csak egyetlen egy dolgon múlik az, hogy véget tudunk-e vetni a rémálomnak, s ki tudunk-e jutni a sűrű erdőből, hogy meg tudjuk-e hozni az igazi döntést, amely kívülről befelé irányul.
Ez akkor lesz, ha ténylegesen elegünk lesz a tudatlanság okozta szenvedésből, s eldöntjük, hogy felnőtté neveljük a lelkünket a csecsemőkorából.
Az egotörés eredményeképpen varázsütésre olyan kapuk nyílnak meg, amelyek eddig csak azért voltak zárva, mert mi nem engedtük meg, hogy kinyíljanak.
Az egonk az, ami félelemben tartott minket, az önbüntetőprogramjaink által.
S elhitette velünk, ha elengedjük azokat, akkor nem marad semmink.
Valljuk be magunknak, hogy mi a nehezebb, egyszer meghozni az egotörési döntést, vagy félelemben leélni az egész életünket.
Például az önbüntető programjaink hatására halálra dolgozni magunkat.
Vagy a bűntudatunknak engedelmeskedve eltartani az egyébként ép és egészséges felnőtt gyermekünket.
Vagy az egyedülléttől való félelmünkben magunkhoz láncolni a gyermekeinket, megfosztva őket az önálló élet lehetőségétől.
Vagy az önértékelési problémánk miatt eltűrni, hogy a férjünk vagy a feleségünk megcsal minket.
És még sokáig sorolhatnám a lehetőségeket.
Az egyszer meghozott döntés hatására az egonkat megfosztjuk a hatalmától.
Ami a legegyszerűbb, abban van a legmagasabb szívszeretet rezgés.
Mi lehet annál egyszerűbb, hogy csak saját magunktól függ a mi egészségünk és boldogságunk?!
Mi mindig kéznél vagyunk saját magunk számára. Mert az előbb említett titok, mi saját magunk vagyunk.
Hamsovszki Zsuzsanna által közvetítve
áldással az
Atyától
hamsovszkizsuzsanna@gmail.com
06 20 420 16 28
Az egész világ úgy van berendezve,
hogy a félelmeink befolyása alatt úgy éljük az életünket, ahogy soha nem tennénk, ha tisztában lennénk azzal, mit csinálunk.
Soha nem viselkednénk úgy, ahogy viselkedünk, ha tudnánk, hogy valójában milyen erőknek engedelmeskedve tesszük azt, amit teszünk.
De nem tudjuk.
Még a legjobb szándék által vezérelt cselekedeteinknek is negatív lesz az eredménye, ha félelem energia húzódik mögötte.
Csak szenvedünk, szenvedünk…
Robotpilótaszerűen hajtjuk végre a cselekedeteinket.
Önként és dalolva ismételjük az önbüntető, önkínzó programjainkat.
Amíg tudatlanul, felelőtlenül éljük az életünket, engedve a háttérben húzódó negatív energiáknak, addig csupán saját sorsunk játékszerei vagyunk, mint a falevél a szélben.
Amíg másokra mutogatva, másokat hibáztatva, a vélt könnyebb utat választva éljük az életünket, addig eszünkbe sem jut, hogy ez nem törvényszerű, hogy így legyen.
Elhisszük, hogy mi különbek vagyunk másoknál, mert mi elindultunk a megoldás útján. Beálltunk különböző tanítók és gyógyítók mögé, hogy végre ráleljünk a titokra.
Ekkor sajnos még mindig csak az egonkat etetjük információkkal, de gyakorlatilag az üres köreinket futjuk, s kábítjuk magunkat.
Ugyanis mindaddig, amíg a felelősséget magunkon kívül lévő emberek vállára helyezzük, átadjuk tanítók és gyógyítók kezébe, addig nem viselkedünk különbül, mint amikor a szomszéd tanácsának hatására cselekszünk.
Ezekkel a pótcselekvésekkel nyugtatjuk magunkat, hogy mi minden tőlünk telhetőt megtettünk.
Ez majdnem igaz is.
Egy azonban biztos, hogy jól elfáradtunk és közben egy jó adag pénztől is megszabadultunk, s a végén nem látjuk a fától az erdőt.
Van egy rossz hírem, ez még mindig nem az igazi döntés volt.
Ugyanis az igazi döntés a felelősség irányában különbözik az önkábítástól.
Tehát csak egyetlen egy dolgon múlik az, hogy véget tudunk-e vetni a rémálomnak, s ki tudunk-e jutni a sűrű erdőből, hogy meg tudjuk-e hozni az igazi döntést, amely kívülről befelé irányul.
Ez akkor lesz, ha ténylegesen elegünk lesz a tudatlanság okozta szenvedésből, s eldöntjük, hogy felnőtté neveljük a lelkünket a csecsemőkorából.
Az egotörés eredményeképpen varázsütésre olyan kapuk nyílnak meg, amelyek eddig csak azért voltak zárva, mert mi nem engedtük meg, hogy kinyíljanak.
Az egonk az, ami félelemben tartott minket, az önbüntetőprogramjaink által.
S elhitette velünk, ha elengedjük azokat, akkor nem marad semmink.
Valljuk be magunknak, hogy mi a nehezebb, egyszer meghozni az egotörési döntést, vagy félelemben leélni az egész életünket.
Például az önbüntető programjaink hatására halálra dolgozni magunkat.
Vagy a bűntudatunknak engedelmeskedve eltartani az egyébként ép és egészséges felnőtt gyermekünket.
Vagy az egyedülléttől való félelmünkben magunkhoz láncolni a gyermekeinket, megfosztva őket az önálló élet lehetőségétől.
Vagy az önértékelési problémánk miatt eltűrni, hogy a férjünk vagy a feleségünk megcsal minket.
És még sokáig sorolhatnám a lehetőségeket.
Az egyszer meghozott döntés hatására az egonkat megfosztjuk a hatalmától.
Ami a legegyszerűbb, abban van a legmagasabb szívszeretet rezgés.
Mi lehet annál egyszerűbb, hogy csak saját magunktól függ a mi egészségünk és boldogságunk?!
Mi mindig kéznél vagyunk saját magunk számára. Mert az előbb említett titok, mi saját magunk vagyunk.
Hamsovszki Zsuzsanna által közvetítve
áldással az
Atyától
Hiç yorum yok:
Yorum Gönder